Akik föliratkoztak♥

2012. december 23., vasárnap

103. rész

-Én ezt nem bírom tovább! - mondta és kiviharzott a kórteremből.
-Harry várj!- futott utána egy fekete hajú fiú.- Bocsássatok meg!
Bent maradtunk 4-en. Eléggé kínos volt nekem, mert ők miattam sírnak én meg még csak nem is ismerem őket.
-Szóval...- mondtam.- Ti a barátaim vagytok?
A lány csak sírva kirohant, Liam meg utána.
-Ennyire ijesztő vagyok? - kérdeztem és a barna hajú fiúra néztem. - Hogy hívnak?
-Louis vagyok.- motyogta az orra alatt.
-Louis? Szép név! Hoznál nekem valami innivalót?
-Megyek...- mondta és kilépett az ajtón.
Ketten maradtunk Niallal. Mivel már úgyis járunk gondoltam megismerem, de elötte magamat kéne megismernem.
-Elmondanád ki vagyok?- néztem rá. - És azért magadat is bemutathatnád.
-Szóval te... Emesének hívnak és 14 éves vagy.
-Aha... És te?
-Niall vagyok és 19 éves és...
-Várj.- vágtam a szavába.- 5 év van köztünk? Azt hogy?- csodálkoztam.
-Úgy hogy szeretlek!- borult ki és elkezdett megint sírni.
-Jézusom! Ne sírj! Biztos én is szeretlek.
-De nem is emlékszel semmire!!
Ekkor megcsörrent egy telefon. Egy ismerős dallam.
-Mi ez a szám? Kié ez a telefon? Csinálj már vele valamit!
Niall fölvette a telefont és beleszólt.
-Szia Anna! Niall vagyok!
-Szia! Itt vagyok az autópályán, nagyon nagy dugó van. 5 km-es a sor. Fölébredt már? - hallottam a telefonból.
-Igen.. De sajnos... Nem emlékszik semmire...
-Jézusom! Add az orvost! MOST!
-Pillanat!- Niall elhúzta a telefontól a fülét és rám nézett. - Mindjárt jövök.
Elengedte a kezem és kiment a teremből. Megtörölte az arcát és elindult megkeresni az orvost.
-Jézusom de fáj a fejem...- mondtam magamba.
Ekkor Niall jött vissza. Most jobban szemügyre tudtam venni. Középmagas, szőke hajú, kék szemű , tökéletes srác. Nagyon helyes és amikor rám néz fölcsillan a szeme. A szememmel követtem a mozgását.
-Nos..- ült le mellém.
A kezét az ölébe ejtette és elkezdte a körmét piszkálni.
-Mi tényleg járunk? - kérdeztem.
-Igen.- válaszolta.
-Gondolom akkor... Már csókolóztunk is..
-Igen.
-És milyen érzés? - kérdeztem halkan.
-Megmutatom!
A másodperc töredéke alatt közel hajolt hozzám és megcsókolt, mintha ezer éve várna erre a pillanatra. Hirtelen...

2 megjegyzés: