-Azért figyelj a sajtóra, mert elég durva dolgokat tud csinálni. -mesélte Harry.
-Rendben. - mondtam és nagyon szégyelltem magam.
A biztonsági őrök alig tudták távol tartani tőlünk a rajongókat Harry kinézete miatt. Nagyon furcsálltam, hogy a rajongó tömegben volt pár fiú is akik nagyon engem figyeltek.
-Te, Harry. Látod azt a bandát?
-Melyiket?- forgatta a fejét.
-Azt ott. Bal oldalt.
-Azokat a srácokat?
-Igen... Nagyon engem néznek.
-Ja. Látom. De úgysem jöhetnek ide. Ne félj.- nyugtatott meg.
-De nagyon néznek.
-Ne félj.
-Megpróbálom, nem észrevenni őket.
Harry rám nézett, levette a szemüvegét, a pólójára akasztotta és rám mosolygott. Ezt a rajongók persze rögtön kiszúrták és egy órási sikollyal jutalmazták Harryt, aki odaintegetett a rajongóknak és visszafordult hozzám.
-Inkább menjünk.- húztam a számat.
-Egyetértek.
Azok a fiúk meg csak nem akartak letapadni rólunk a tömeggel együtt. Egyszer csak érzem, hogy valami koppan a fejemen. Egy kis szobrocska, ami Harrynek volt címezve de az én fejemet találta el. Annyira megszédültem, hogy muszáj volt leülnöm oda a földre.
-Jól vagy?- kérdezte Harry.
-Nem.- fogtam a fejem.
Harry leült mellém a földre.
-Ideadnád valamelyik üveget a zacskóból?-kértem.
-Le akarod inni magad?
-Nem te szerencsétlen. Rá akarom rakni a fejemre, hogy lehűtse.
Harry gyorsan előkereste az egyik üveget és a kezembe adta.
-Hívjak mentőt?- kérdezte...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése