96. rész

-Louis? Mit szeretnél?- mondtam kicsit nyugodtabban.
-Van egy zseblámpád? - kérdezte.
-Van.
Kinyitottam a bőröndömet és kivettem. Odanyújtottam Louisnak, de ő megragadta a kezem.
-Jó, akkor gyere!
Kihúzott egészen a stégig és leültetett. 2 percig mászkált egy helyben amikor már nem bírtam tovább.
-Louis! Mit akarsz?!
-Harry...Te...Niall. Jézusom!
-Louis? Ülj le!
-Harry és Te?!- forgott körbe mint egy őrült.
Fölálltam és megfogtam a vállát.
-LOUIS! Ülj le!- mondtam hangosan. 
-Ülj le te!
-Tessék?-kérdeztem.
-Hogy tehetted ezt Niallal?
-Figyelj, ezt már megbeszéltem vele.
-És akkor?! Nekem milyen érzés lenne?
Louis szavai mellbe vágtak.
-Ezt beszélgetéssel nem lehet megoldani! -mondta.
-Akkor szerinted mit csináljak?- mondtam és elcsuklott a hangom.
-Mennyi gyertya van ebben a házban?
-Nem tudom. 5-6 darab százas csomag.
-Remek. Hozd ki őket és hozz gyufát.
Úgy tettem, ahogy Louis mondta. Előrementünk az udvarra és kiöntöttem a gyertyákat a földre.
-Most mi van? - néztem rá.
-Nézd! Ezt rakd oda, azt meg oda. - mutogatott.
Egy fél óráig pakolgattuk a gyertyákat, sőt Louis még a szobájuk ablakából meg is nézte, hogy hogyan fest fölülről.
-És most?- kérdeztem.
-Csinál valami kaját!- parancsolt rám.
Halkan bementünk a konyhába. Csináltunk egy húsos-baconos-uborkás-salátás-hagymás-szószos szendvicset. Ez a művelet csak fél órát vett igénybe.
-Kell még valami? - kérdeztem Louistól.
-Rakd le és nézd meg mit ügyködtünk össze!
Louis fölhúzott a szobájába és megnéztem, hogy milyen lett a kert. Addig Louis lement és meggyújtotta a gyertyákat. Szépen lassan kirajzolódott a szöveg, amit a gyertyákból raktunk ki :
'Bocsánat! Szeretlek Niall ♥'
Louissal gyorsan helyet cseréltünk. Én lementem a konyhába és megfogtam a szendvicset és kimentem a kertbe. A gyertyák halvány fénye megvilágította a kertet. A tállal a kezembe beleálltam a szívecske közepébe és vártam. Egyszer csak annyit hallok az emeletről, hogy Louis ezt mondja.
-Haver kelj fel! Ezt látnod kell!
-Mi van?- kérdezi félkómásan Niall.
Louis odalökdöste Niallt az ablakhoz és rögtön el is futott. Niall csak állt az ablakba, én meg erőltettem egy mosolyt az arcomra. Fél másodpercre lenéztem a földre; visszanéztem az ablakra de Niall már nem állt ott. Hova tűnt? Körbenéztem és...