47. rész

-Szerintem szép, és kedvesnek tűnik. - mondta.
-Az is. És odavan érted.
-Tényleg?- csillogott a szeme.
-Igen. A bandából te vagy a kedvence és szerinte te vagy a leghelyesebb.
-Deörülöök. Ma majd este fölhívom.
-Örülök neki, és nagyon drukkolok nektek. De azért először én hzívom föl a saját mobilomról, nehogy szívrohamot kapjon.
-Egyetértek.
Gyorsan megöleltem Harryt és visszamentünk a helyünkre. Én leültem Niall mellé, de mivel Harry a hátunk mögött ült és mindent halott volna mait mondok, ezért inkább előkaptam a telefonomat és elkezdetm pötyögni.
-Mit csinálsz?-kérdezte Niall.
-Semmit. Majd megtudod. - válaszoltam lazán.
Leírtam az sms-t ezzel a szöveggel : ' Szia. Nem akarom szóba mondani, mert Harry figyel és halja. Beszéltem vele, nem lessz rossz kedve, ajánlottam neki az egyik barátnőmet Lilyt, aki kinnt lakik angliába. Este fölhívja. Puszi, Emese<3'. Elküldtem az smst, gyorsan elraktam a telefonom és pár másodperc múlva rezgett az övé. Csodálkozva vette elő. Gyorsan elolvasta, mosolygott egy sort aztán ő is elkezdett írni. Elrakta a telefonját, nekem meg rezegni kezdett. Ennyi volt a válasz : ' Okés<3 majd ezt még este megbeszéljük. ' Én is mosolyogtam és visszaraktam a telómat a zsebembe. Hirtelen Harry megbökte a hátamat. Hátranéztem.
-Te, Em nemtudnád átküldeni azt a képet rólad meg Lilyről?-kérdezte.
-De, persze.- Előkaptam a telefonom és átküldtem neki a képet.
-Kösz. - mondta és föl sem nézett a telefonjából.
-Nincs mit.- mosolyogtam.
Végre elindultunk a busszal. Az után a rajongók elképedve néztek minket, sikítottak, sírtak, nevettek, és volt egy lány aki majdnem elájult. Furcsa. A busszal ellátgattunk a Parlamentbe, megnéztük a Gellért-hegyet, a Nemzeti Múzeumot és a Lánchidat. Nagyon jól éreztük magunkat. Az úton egyszer egyszer hátranéztem Harryre. Egész úton csak a telefonját nézte. Szerintem bejön neki Lily. Ez jóó. Remélem tényleg lessz valami köztük. És Lily még nem is tudja. Jó kis meglepi lesz. Szerintem nem fogom neki konkrétan elmondani, hogy ki hívja, hanem csak annyit mondok, hogy majd Ő fogja fölhívni, akit még álmában sem gpndolt volna. Bárcsak látnám az arcát, amikor fölveszi Harrynek a telefont. Biztos nevetnék. A buszos túrának vége, de még csak 2 óra volt. Milyen lassan halad az idő. Úgydöntöttünk, hogy még nem megyünk haza hanem körbenézünk még egy kicsit a városban. Megkerestün Louis kocsiját, és úgy döntöttünk, hogy most egy kicsit a rajongókkal foglalkozunk. Kicsit mászkálunk a városban, autogrammot osztogatnak a fiúk meg fotózkodnak. Jó lesz. El is indultunk...