38. rész

Mikor elmentünk a medence mellett , hirtelen úgy elkezdett esni az eső , hogy mire beértünk olyan volt mintha megint beleugrottunk volna a medencébe ruhástul.
-Mivan lányok fürödtetek? - röhögött Louis.
-Ha-ha-ha. Nagyon viccesek vagytok. Képzeld nem. Szakad kinnt az eső.
-Tényleg? - ugrott az ablakhoz.
-Dörög és villámlik is. Nemár, hogy nem vetted észre. - mondta Niall.
Furcsa, mert pont ő játszott és föl se nézett a tévéből.
-Na mindegy. Fölmegyünk átöltözni. 5 perc és jövünk.
Fölmentünk. Én fölvettem egy fekete pólót, amin gitárok vannak és azok világítanak a sötétben, egy sima szürke gatyát és pár szilikonkarkötőt ami szintén világít a sötétben. Bogi egy lógós fehér pólót és egy fekete szoknyát. Lementünk és leültünk a nappaliba a fiúkhoz. 5 perc múlva elment az áram.
-Jajj nemáár. Pedig már majdnem megdöntöttem a rekordom. - mondta szomorúan. Gyorsan odamentem hozzá, adtam egy puszit az arcára és megöleltem.
-Majd máskor megdöntöd. - mondtam.
-Emese de vicces vagy. Vak sötét van de én mégis látlak. - nevetett magán Harry.
-Szerintem bújócskázzunk. - mondta Liam.
-Okés. Asszem én számolok, mert engem úgy is elsőre megtaláltok. - mondtam. - Van aki fél a sötétben?
-Szerintem nincs.- motyogta Zayn.
-Hát jó. Na akkor bújjatok el. - mondtam.
A vak sötétben elkezdtem számolni. Komolyan , Bogin és rajtam kívül mind elmúltak 18 évesek és akkor bújócskázunk. Érett banda. Mindegy ,letelt a számolási időm és elindultam megkeresni a többieket. Lent nemtaláltam senkit ezért elindultam fölfele. Elindultam a szobám felé amikor éreztem, hogy hirtelen valaki megölel hátulról. Hátranéztem és Harry volt az.
-Harry te mit csinálsz? -kérdeztem.
-Én fogok számolni. - nevetett halkan.
-Okés, de én még mindig Niallel járok, ugye nem felejtetted el?
-Dehogyis. De ez csak egy baráti ölelés.
-Jajó. Akkor barátian engedj el, mert meg kell keresnem a többieket is. - nevettem.
-Jól van na. - mosolygott.
Másodszorra Louist találtam meg aki a gardróbban bújt el. Utána Zayn jött aki persze a fürdőszobát választotta.  Bogi és Liam egyhelyre bújt el. Ők a szobájukat választották. Mind lementek a nappaliba megvárni amíg megtalálom Niallt. Elindultam a szobám felé. Megnéztem az ágy alatt, az íróasztal alatt de ott nemvolt. Utolsó elkeseredésembe benéztem a szekrényembe. Ott volt. Abban a pillanatban amikor kinyitotam az ajtót, megcsókolt.
-Reméltem, hogy te vagy az, és nem a fiúk.- nevetett.
-Reméltem, hogy nem csókolod meg a fiúkat.- mondtam viccelődve.
Elindultunk lefele a nappaliba...